Mát 11,3: Te vagy-e az, aki eljövendő, vagy mást várjunk?

Talán felmerül a kérdés valakiben: Hogyan kapcsolódik ez az Ige karácsonyhoz? Úgy, hogy J. Kr. megszületett, de nagyon sok ember csalódott, sőt megbotránkozott Benne akkor és most is, mert nem olyan volt, mint amilyennek elképzelték, és mást hozott, nem azt, amit vártak. Nem ismerték fel sem akkor, sem most, mert Isten útja sokkal magasabb a mi utjainknál és gondolatai a mi gondolatainknál. Nézzük meg ezeket az Ige alapján! 1. Mit várhatott Keresztelő János? 2. Mit vártak a tanítványok és a zsidó nép? 3. Mit vár a mai ember J. Kr.-tól? 4. Mit várunk mi, hívő emberek az Úrtól? 5. Boldog, aki nem botránkozik meg az Úrban!

1.) Mit várhatott Keresztelő János?

Ő volt, aki bemutatta a népnek az Urat. Ján 1:29b Íme az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit!

A Szt. Sz. által így prédikált. Olv. Máté 3:7-12. Szólt Isten haragjáról, fejszéről és kivágásról, megtisztításról és olthatatlan tűzről. De vajon hogyan értette ezeket János? Mert a próféták felől meg van írva 1Pét 1:11 Nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak ő bennük levő Szelleme, aki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről. János úgy gondolhatta, hogy eljött az ideje Isten haragjának, igazságszolgáltatásának, Kr. királyi uralmának. Hiszen Isten azt üzente, Olv. Luk 1,31-33. A napkeleti bölcsek is a zsidók királyát keresték! De János nem látta J. Kr.-nál ezt a királyi méltóságot!

Mikor János börtönbe került, kétség merült fel benne, hogy tényleg J. Kr.-e a várva-várt Messiás. Ezért kérdezte: Te vagy-e az, aki eljövendő, vagy mást várjunk?

Egyszer azt mondta egy igehirdető, lehetetlen, hogy ilyen kérdés Jánosban merüljön fel. Ez a tanítványainak a kérdése lehetett. Hiszen az angyal azt mondta Jánosról: Luk 1:15b betelik Szt. Sz.-el még az ő anyjának méhétől fogva. Azt kérdezte ez az igehirdető: Ha Jánosban merült fel ez a kérdés, akkor már Isten Szelleme sem biztos? Isten Szelleme biztos, de János is ember volt. Ézs 40:30 Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is. János a legkülönbek közé tartozott, és ő is meglankadt. Ezért kérdezte Jézustól: Te vagy-e az, aki eljövendő, vagy mást várjunk?

Jézus akkor gyógyított és prédikált. Olv. Mát 11,4-6. Ez mind a Messiásról szóló próféciák beteljesítése volt, de úgy látszik János nem ezt várta, hanem azt, hogy Jézus, – mint hatalmas király – véget vet a gonoszságnak, a képmutatásnak, és a polyvát, – amilyen Heródes is volt – olthatatlan tűzzel megégeti.

Az a jó, hogy János Jézustól várt választ, nem másoktól, és nem ő maga döntötte el a kérdést. Az Úr felhívta a figyelmét, hogy boldog, ha nem botránkozik meg Benne.

2.) Mit vártak a tanítványok és a zsidó nép?

A többség a királyt várta. Olyan királyt, Aki külső szabadulást hoz, ellenségeiket megalázza, az igazakat felemeli és megjutalmazza, a gonoszokat megöli. Pl.:

Az emmausi tanítványok is ezt várták: Luk 24:21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, aki meg fogja váltani az Izraelt. Kiváltja, kiszabadítja Izraelt a rómaiak uralma alól.

De még a 12 tanítvány is azt várta, hogy az Úr felállítja a királyságát. Azon tanakodtak, ki ül majd a király jobb és balkeze felől a királyságban.

A nép királlyá akarta tenni a csodálatos kenyérszaporítás után. Az emberek ilyen Messiást vártak, Aki jól tartja őket kenyérrel. De az Úr nem ezért jött, hanem azért, hogy mint Bárány a testét és vérét adja áldozatul, nehogy elvesszünk a bűneinkben.

Keresztelő János, a tanítványok, és a zsidó nép, is a hatalmas királyt várta, Aki külső szabadítást, külső békét hoz. Nem azt várták, hogy az életét váltságul adja. Pedig ez lett az igazi szabadítás a bűnből, a Sátán fogságából és Isten haragjától!

3.) Mit vár a mai ember J. Kr.-tól?

Ma is vannak, akik J. Kr.-tól csak annyit várnak, hogy megoldja földi életük kérdéseit. Adja meg a kenyeret bőségesen, adjon erőt, egészséget, biztosítsa e földi életben a testi jólétet. Legyen külső béke és szeretet a földön!

Sokan csalódnak Benne ma is, mert nem azt kapják, amit várnak.

Amikor megszületett, így énekeltek az angyalok: Luk 2:14 Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! De a földön nincs békesség! Sőt még az Úr azt is mondta: Luk 12:51 Gondoljátok-e, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom nektek; sőt inkább meghasonlást. Hogyan van ez? Úgy, hogy az Úr először Istennel akar megbékíteni bűneink bocsánata által. De mivel az ember nem békült meg Istennel, azért maradt a sok bűn, szenvedés, viszály és háborúskodás a földön!

Azt kérdezik: Hogyan engedheti ezt meg Isten? Miért nem bünteti meg a gonoszokat? Miért nem szolgáltat igazságot a földön? Tehát a mai ember is azt várja, mint annak idején a zsidó nép, hogy szabadítson meg a külső bajokból. Karácsony előtt sok helyen a gyerekek levelet írnak „a Jézuskának”, hogy ezt meg ezt szeretnének karácsonyra kapni. A hitetlen felnőttek ugyanezt teszik. Megvan a maguk kívánságlistája, és mivel nem azt kapják, megbotránkoznak. Mi ennek az oka? Az, hogy az ember nincs tisztában a helyzetével. Nem tudja, hogy a bűn miatt Isten haragja van rajta. Zsolt 90,11: Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?  Ennek a vége a kárhozat, az örök elszakadás Istentől, a tűznek tava, a gyehenna, amiről azt mondta az Úr: Márk 9:44 Ahol az ő férgük meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.

Ha J. Kr. az első eljövetelekor dicsőséges királyként és bíróként lépett volna fel, akkor mindannyian elvesztünk volna. Akik most igazságot akarnak a világban, önmagukat jónak tartják, csak másokat tartanak bűnösnek. Ez a vakság nagy baj! Mert ha az Úr igaz bíróként, királyként lépne fel, őket is elpusztítaná, hiszen minden ember bűnös! Zsolt 2:9 Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.

4.) Mit várunk mi, hívő emberek az Úrtól?

Éppen azt, amit hozott! Olyan ajándékot kaptunk Benne, amit el sem tudtunk képzelni. Ő nem valamiket akart nekünk adni, hanem Önmagát adta először értünk, és azután nekünk. Isten a Fiát ajándékozta nekünk. 2Kor 9:15 Az Istennek pedig legyen hála az ő kimondhatatlan ajándékáért. Róm 8:32 Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna vele együtt mindent minekünk?

De mindez lehetetlen lett volna, ha J. Kr. nem kisgyermekként, nem szegényen jön el. Ha nem vállal el mindent, amit az Atya eltervezett. Fel sem tudjuk fogni mit jelent pl. az 1Tim 3,16: Az Isten megjelent testben. Gyönge emberi testben! Ahogy tegnap olvastuk Zsolt 113,5-7. Fil 2,6-8: Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. 2Kor 8:9 Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. Nekünk nem külső, hanem belső békességünk van Kr.-ban. Elfogadjuk a külső nyomorúságot, mert tudjuk, hogy az Úr az által is jót munkál. Lehet, hogy nem értjük azonnal Isten szándékát egy-egy nehéz eseménnyel kapcsolatban, de hiszünk az Úrban, és nem várunk mást!

A hívők így beszélnek J. Kr.-ról: Ézs 25:9 És szólnak ama napon: Íme Istenünk, akit mi vártunk és aki megtart minket; ez az Úr, akit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában! Mi, hívő emberek mindent megkaptunk J. Kr.-ban. Ő az, Aki megtart minket. Megtapasztaltuk az Ő szabadítását a bűnből, de aztán a Sátán rabságából és a világtól való szabadítását is. Sőt az énünktől való szabadítását is. Megtapasztaltuk, hogy megtart minket, és örülünk a szabadításának. Nem kérdezzük: Te vagy-e az, aki eljövendő, vagy mást várjunk? Hanem azt mondjuk: Íme, ez az Úr, akit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!

5.) Boldog, aki nem botránkozik meg az Úrban!

Ez nemcsak Jánosnak, hanem nekünk is szól! Ebből az is következik, hogy akik megbotránkoznak J. Kr.-ban, mert nem azt kapták, amit vártak, azok boldogtalanok. Nézzünk szét, mennyi boldogtalan ember van! Csak a hívő emberek tartósan boldogok! Hiába van valakinek sok pénze, egészsége, szép családja, hiába van külső békesség, a hitetlen embernek belül nincs békessége a bűnei miatt, és ezért boldogtalan! Ézs 57:20-21 És a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, amely nem nyughatik, és amelynek vize iszapot és sárt hány ki. Nincs békesség, szól Istenem, a hitetleneknek!

A hitetlenek valaki mást várnak, akitől a megoldást, a boldogságukat remélik. Az Úr beszélt arról, hogy az utolsó időkben hamis krisztusok támadnak. Az emberek nem gondolják, hogy milyen veszélyes lesz az a „más”, akit várnak. Mert az a „más” a Sátán erejével jön, hazugsággal és csalással. Az a „más” az Antikrisztus lesz, akit majd Messiásként fogadnak, mert rövid ideig békességet hoz a földre, nagy jeleket és csodákat tesz, de utána jön a nagy nyomorúság. 1Thess 5:3 Mert amikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájuk, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképpen meg nem menekednek.

Látjuk, hogy a világ errefelé tart. Vajúdik, mint a szülő asszony. Mindenfelé bajok vannak: háborúk, természeti csapások, energiaválság, klímakatasztrófák. Aztán majd jönnek a népek lázadásai, belviszályok, forradalmak, polgárháborúk, stb. Mindez azért, mert nem kell J. Kr. Mást várnak. Azonban az Antikrisztus „békéje” a nagy nyomorúságba torkollik, amikor Isten haragja zúdul az emberekre.

Befejezés:

Te vagy-e az, aki eljövendő, vagy mást várjunk? – Akinek ez kérdés, J. Kr.-nak tegye fel, mint János, és nyitott szívvel Tőle várja a feleletet!

De önmaga előtt is tisztázza: J. Kr.-t, vagy valaki mást vár? Földi jólétet, külső békességet, vagy azt, amit J. Kr. hozott: Bűnbocsánatot, békességet Istennel, mennyei elhívást, mennyei gazdagságot és reménységet?

El tudom-e szívből mondani, hogy nem várok mást. Kr.-ban mindent megkaptam. Íme, Istenünk, akit mi vártunk, és aki megtart minket; ez az Úr, akit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában! Ámen.